Csikorgatja Ön a fogát éjjel? Bebizonyítom, hogy igen!
Felmérések szerint az emberek 85-95%-a szorítja vagy csikorgatja a fogát alvás vagy ébrenlét közben. Ha nem is rendszeresen, de legalább az életének egy vagy több szakaszában szinte mindenki eljut addig a pontig, hogy öntudatlanul a fogain vezeti le a feszültséget. Aki azonban rendszeres csikorgató, azoknak a fogain előbb-utóbb specifikus fogkopások figyelhetők meg. Ez a felnőttek körülbelül 10%-a.
Mi az a fogcsikorgatás?
A fogcsikorgatást idegen szóval bruxizmusnak hívjuk. A legtöbb csikorgató ember álmában teszi ezt, de egyeseknél ébrenlétkor is előfordul (feltételezhetően öntudatlanul, mintegy rossz szokásként). Az álmukban csikorgatók legfeljebb onnan tudhatnak „fogpusztító” tevékenységükről, hogy a mellettük alvó (vagy aludni próbáló) ember felfigyel a hangjelenségre. A csikorgatás ugyanis az alsó és a felső fogak extrém erővel történő összedörzsölése, ami hanggal jár.
Mik a fogcsikorgatás okai?
Egyértelműen nem lehet rá válaszolni, ugyanis ezt még mindig kutatják. Mégis kijelenthetjük, hogy legalább két biztos alapokon álló teória született eddig. A régebbi feltételezés szerint fogazati eltérések (foghiányok, helytelenül elkészített fogpótlások, rossz pozícióban lévő saját fogak stb.) okozzák az éjszakai fogcsikorgatást (vagyis az idegrendszerünk öntudatlan állapotunkban próbálja meg „leradírozni” az oda nem illő fogtöméseket vagy esetleg az eldőlt fogak csücskeit). Ez az elmélet jól hangzik bár, ugyanakkor nem lehet minden esetet ezzel megmagyarázni. Teljesen ép fogazatú emberek is képesek csikorgatni, akiknek ráadásul semmilyen fogszabályzási rendellenességük sincs.
Ennek megfejtésére született a második elmélet, ami a stresszhez köti a fogcsikorgatást. Eszerint éjszaka az idegrendszerünket napközben ért stresszhatások késztetnek minket erre a furcsa jelenségre. Személyes tapasztalataim is alátámasztják ezt, ugyanis sok (és egyre több) karrierista fiatalember fogain veszem észre a fogcsikorgatás egyértelmű jeleit.
Mi a fogcsikorgatás jelei?
A fehér nyíl a szemfog csücskének kopását, a kék nyilak enyhe fognyaki kopásokat jelölnek
Fogcsikorgatás közben az ember oldalirányban mozdítja el a fogait. Mivel az oldalmozgásban a szemfog (mint a leghosszabb csücsökkel rendelkező fog) szétválasztja az alsó és felső örlőfogakat, ezért elsősorban az alsó és felső szemfogak kénytelenek elszenvedni elsősorban az extra terhelést. Rendszeres csikorgatóknál ez a csücskök elkopnak, ellaposodnak. Lényegében perdöntő jel, hogy az azonos oldali alsó és felső szemfogak lapossá kopott csücske egymáshoz illeszkedik (mint kulcs a zárba).
A szemfogak kopásával előbb-utóbb a kisörlő- és örlőfogak csücskei is érintkezésbe kerülnek oldalmozgáskor – így idővel ezeken is megfigyelhető a hasonló típusú fogkopás.
A fogcsücskök kopása miatt azonban senki nem rohan a fogorvoshoz, fogérzékenység miatt azonban előfordul. De hogyan okoz a fogcsikorgatás érzékenységet? Nos, a fogak túlterhelése a csücsökkopáson kívül egy másik jól látható jelenséget is okoz: a fognyaki kopást (ami abfrakciónak is hívnak). Még ma is sokan „fogkefe-ártalomként” magyarázzák ezt, hiszen tetszetős azt gondolni, hogy a mániákus fogmosók vályút koptatnak a fogkefével a fogaikba. Megjegyzem, hogy a horizontális fogmosási technikával lehet efféle problémákat előidézni.
Jól látható kopások lényegében már az összes fog éli részén, valamint a legtöbb fognyakon
A fognyaki kopások (helyesebben kipattogzások) ugyanakkor szögletes élű, ék alakú zománchiányként mutatkoznak, amit bizonyosan nem tudunk fogkefével előidézni. Nem régi a teória, ami az ék alakú nyaki kopások jelenségét is a fogcsikorgatáshoz köti. A csikorgatás közben extrém terhelés ugyanis összenyomja a fogzománcot, ami ott repedezik meg ahol a legvékonyabb: a fognyaknál! A repedezett zománc ezután könnyen és észrevétlenül leválik.
A fognyaki kopás kezdetben hajszálvékony, de ekkor már komoly fogérzékenységet okozhat. Ha a fognak nincs más baja, vagyis az érzékenység nem magyarázható mással, akkor a fogorvosnak ellenőriznie kell a fognyakat is, a megoldás gyakran ott bújik meg.
További tünet lehet még az ínyvisszahúzódás (általában ez a fognyaki kopással együtt jár), esetleg még a rágóizületek és izmok fájdalma is jelentkezhet az igénybevétel miatt.
Mit lehet tenni a fogcsikorgatás ellen?
Sok esetben csak tüneti kezelést tud ajánlani a fogorvos. A fognyaki kopások mindenesetre könnyen elláthatók több-kevesebb fogszínű tömőanyag alkalmazásával, ami csökkenti az érzékenységet is. Éjszakai harapásemelő sínnel meggátolható a fogak érintkezése és a fogzománc-pusztító csikorgatás.
Extrém esetben szükség lehet a fogak formájának helyreállítására, pl. koronákkal, de ekkor is figyelembe kell venni, hogy a fogcsikorgatás ettől nem fog megszűnni.
Stresszes életmód esetén szintén tüneti kezelés valamilyen enyhe nyugtatószer szedése éjszakára, ami legalább abban a tekintetben előnyös, hogy a fogak nem sínylik meg ezt a káros szokást.
A „végleges” megoldás nyilván a fogazati problémák ellátása, helyreállítása után egyfajta életmódváltásban keresendő. A stresszt jelentő behatások kiküszöbölésével vagy enyhülésével a fogcsikorgatás is bizonyosan elmarad majd.
Rendelőnk tartós és esztétikus megoldást kínál fogászati problémáira
Amennyiben érdeklik Önt a lehetőségek, keressen fel minket egy konzultációra. Minden kérdésére pontos és kielégítő választ adunk és a beszélgetés végén részletes, áttekinthető kezelési tervet kap, így Önt a kezelés során biztosan nem éri meglepetés.
Szeretnék egy konzultációt >>
You must be logged in to post a comment.