Ferdén nő a bölcsességfogam. Ki kell húzatni?

By: Dr. Győrfi András | Tags: bölcsességfog, foghúzás, fogszabályozás, fogtorlódás | Comments: 0 | május 10th, 2020

Bölcsességfog problémák. Ha ferdén nő, ki kell húzatni?

A bölcsességfogak 16 éves kor után kezdhetik megkeseríteni az ember életét. Általában 24 éves kor előtt van esély rá, hogy a maradófogak sorának hátramaradt harcosai megpróbálnak előtörni az íny alól. Szerencsés az, akinek ehhez elegendő hely van a szájában, ugyanis a bölcsességfogak leggyakrabban csak félig-meddig, vagy egyáltalán nem tudnak kinőni és csatasorba állni.

 

Miért nem tud rendesen előtörni a bölcsességfog?

Erre van egy remekül hangzó elmélet, miszerint az ember fogazata egyre inkább veszít a funkciójából, vagyis sokkal kevéssé vagyunk rákényszerülve, hogy keményebb ételeket is rágjunk, mint valaha. Az evolúciós folyamat részeként az ember állkapcsa az idők során veszített a méretéből, ellenben a fogak szélessége maradt a régi, ugyanannyi helyet szeretnének elfoglalni a szájban. Ez egy sor problémát eredményez, a fogak torlódottan nőhetnek ki, aminek további következményei lehetnek, úgymint harapási rendellenességek, a tisztítási nehézségek miatti ínygyulladásról, fogszuvasodásról és esztétikai problémáról nem is beszélve.

Sokan vannak akiknek azért nem nő ki a bölcsességfoguk, mert ezeknek már a csírája is hiányzik. A fenti elmélet szerint az egyes fogcsoportok (metszőfogak, kisörlők, nagyörlők) utolsó fogai kezdenek eltűnni, vagyis az egyedfejlődés során már ezek csírája sem fejlődik ki.

Viszont azoknál, akiknek az összes foguk megvan, a bölcsességfogak utolsó érkezőként még akkor is hátrányos rajtszámmal indulnak, ha az előttük járó 28 fog szerencsésen megtalálta a helyét.

 

Mi szükség van egyáltalán a bölcsességfogakra?

Nos, ha minden fogunk megvan, és egészséges (vagy helyreállított, pótolt stb.), viszont a bölcsességfogak helyhiány miatt nem tudnak előtörni, akkor kijelenthető, hogy nincsen rájuk szükség. Abban az esetben, ha korábban valamilyen oknál fogva már elvesztettük egynémely örlőfogunkat, akkor a bölcsességfogak kimondottan hasznosak tudnak lenni ezek pótlására. Fogszabályzóval sorba állíthatók, vagy akár egy hídpótlás pillérjei is lehetnek.

Viszont kifejezetten hátrányos lehet a jelenlétük, amennyiben biztosan nem tudnak előtörni.

 

Milyen problémákat okozhat a bölcsességfog?

• 

  Fájdalom, ínygyulladás: amíg egy bölcsességfog koronai része nem tud teljes mértékben előtörni az íny alól, ez egy visszatérő probléma lehet.

• Fogtorlódás: az előtörő bölcsességfog miatt összetorlódhatnak az addig sorban álló metszőfogak is. Különösen bosszantó, ha ez éppen egy befejezett fogszabályzó kezelés után történik, ezért a fogszabályzó orvosok többsége kimondottan ajánlja a bölcsességfogak eltávolítását.
• Fogszuvasodás: mivel a bölcsességfog és az előtte álló 2. nagyörlőfog közötti rés nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tisztítható, sajnos várható egyik vagy mindkét fog elszuvasodása. Ebbe sajnos a sokkal fontosabb 2. nagyörlő is annyira tönkre mehet, hogy végül azt is el kell távolítani.
• Gyulladás, ciszta: az elő nem tört fogak ún. fogzacskójából (follikulusából) alakulhat ki.
• Egyéb problémák: rágóizületi- és rágóizomfájdalmak, harapási problémák stb.

 

Mikor érdemes eltávolíttatni a bölcsességfogakat?

Amikor a fenti problémák nyilvánvalóvá válnak, akkor itt a legfőbb ideje felkeresni a fogorvost. Azonban mindezt meg is lehet előzni azzal, hogy készíttetünk egy panorámaröntgent vagy egy CT-felvételt, amikor a fogorvosnál járunk. Ezek segítségével az esetek döntő többségében meg lehet állapítani, hogy lesz-e elég hely a bölcsességfogak számára.