Bejegyzések

Mozognak a fogaim – van erre valami megoldás?

By: Smile Designers | Tags: fogágybetegség | Comments: 0 | január 2nd, 2015

Fontos tisztázni, hogy a fogaknak van egy normális mozgathatóságuk, ez azért van, mert nem mereven rögzülnek a csonthoz és az ínyhez, hanem kötőszöveti rostokkal, amik rugalmasak. Ha már szemmel láthatóan mozognak a fogak, amikor ujjal megmozgatjuk őket, akkor az már biztosan nem normális állapot. A legfontosabb minél előbb diagnosztizálni, hogy ennek mi lehet az oka. Ehhez feltétlenül fogorvos segítsége kell. Ne próbáljuk saját magunk eldönteni, hogy mi történhetett, ugyanis minél tovább halogatjuk a problémát, annál súlyosabb lehet a helyzet, és nehezebb a megoldás. A mozgó fogak leggyakrabban ugyanis fogágybetegség miatt kezdenek el mozogni, ezt pedig minél előbb kezelni kell. Ennek a legismertebb jele az ínyvérzés és az ínyvisszahúzódás.

Mi lehet még a mozgó fogak oka (a fogágybetegségen kívül)?

• Éppen befejezett fogszabályzó kezelés esetén, miután leveszik a készüléket, teljesen normális, ha a fogak mozognak, ugyanis ilyenkorra a fogak helyzete még nem rögzül véglegesen a szájban. Ezért fordulhat el, hogy a fogszabályzó kezelés után a fogak többé-kevésbé visszavándorolnak a helyükre (természetesen ezt meg lehet akadályozni).
• Túlterhelés: ha egy fog szomszédai hiányoznak, rá hárul a teljes feladat, hogy a rágóerőt elviselje, vagyis át kell vennie a hiányzó fogak feladatát. Ettől a túlterhelt fog érzékeny lehet vagy fájhat, valamint a normálisnál sokkal jobban is elkezdhet mozogni.
• Fogbél-elhalás és gyökércsúcs körüli fertőzés. Ilyenkor a fogat gyökérkezelni kell, amitől a fog körüli csont meggyógyulhat és a fog stabilizálódik. De amíg a fertőzés fennáll, addig a fog mozogni fog.
• Trauma: ha erős ütés éri a fogat, ki is eshet, vagy mozgathatóvá válhat egy időre.

Az ínygyulladás, az ínyvisszahúzódás és a parodontózis

Az ínygyulladás az esetek többségében a lepedék és a fogkő miatt alakul ki. Aki minden nap mos fogat, annak is lehet ínygyulladása, ugyanis sokan nem jó technikával mosnak fogat. Az egyik legfontosabb terület, aminek tisztának kell lennie, az a fognyak (ahol az íny és a fog találkozik). Ha a lepedék ott marad, abból nagyon hamar fogkő lesz, és ezt fogkefével már nem lehet lemosni. A fogkő már könnyebben megtartja a lepedéket, mert érdes a felülete, az újabb lepedékrétegből pedig vastagabb és vastagabb fogkő keletkezik. A fogkő irritálja az ínyt, amitől az gyulladttá válik és vérzik. Ha sokáig ilyen állapotban marad, akkor az íny alatti csont elkezd lebomlani, és parodontális tasakok alakulnak ki. Ezek idővel egyre mélyülnek, egyre több csont bomlik le, végül az íny is visszahúzódik és a fog mozogni kezd.

Mi az a parodontális tasak? Miért veszélyes?

Egészséges ínynél a fogat kötőszöveti rostok rögzítik a csonthoz. Ha tasak alakul ki, az íny alatt lebomlik a csont, és ezzel együtt a rögzítőrostok. Így a fogat egyre kevesebb csont rögzíti, de látszólag nem történik változás, ugyanis az íny a helyén marad, a probléma láthatatlan marad. Eközben az íny és a fog közötti résben rengeteg fogkő és baktérium halmozódik fel. Ez a rés a parodontális tasak. Ha ez 3-4 mm mély, akkor a probléma még enyhe, 4-6 mm-nél közepesen súlyos, ha 6 mm-nél mélyebb a tasak, akkor már gyakran erősen mozog a fog és 8-10 mm-es tasakok esetén már nem is lehet megmenteni a fogat, vagyis ki kell húzni.

A parodontális tasakok azért veszélyesek, mert nem sok tünetet okoznak. Az íny többé-kevésbé vérzik, a lehelet kellemetlen lesz, és súlyos esetben mozogni kezdenek a fogak. Sokan ebből nem sokat vesznek észre, csak amikor már nagyon rossza a helyzet. Ha egy fog körül parodonális tasak alakul ki, az ráterjedhet a többi fogra is. Ha az összes fogat, vagy a fogak nagy részét érinti a probléma, akkor már fogágybetegségről beszélünk.

Mit lehet tenni?

Mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Egy jó fogorvos panorámaröntgen és szájvizsgálat alapján meg tudja mondani, milyen súlyos a baj, és mit lehet tenni.

A teendők között biztosan szerepelni fog a szájhigiénés kezelés, és 3 mm-nél mélyebb tasakok esetén a küretázs is, ami az íny alatti fogkövek eltávolítását jelenti, természetesen érzéstelenítés alatt. Ezzel az íny gyógyulása el tud indulni. Sajnos a lebomlott csont már csak minimális mértékben épül vissza, és a visszahúzódott íny sem nő vissza a helyére.

Azokat a fogakat, amik nagyon mozognak, a legtöbb esetben ajánlott kihúzni, főleg, ha még vannak jó fogak is a szájban – ugyanis az ínybetegség a jó fogakat is veszélyezteti. Ugyanez a helyzet, ha implantátumokkal szeretnénk pótolni a hiányzó fogakat. Az implantátumok mellett ugyanúgy kialakulhatnak parodontális tasakok, mint a természetes fogak mellett, nem érdemes tehát kockáztatni.

A mozgó, de még megmenthető fogakat össze lehet sínezni (vagyis egymáshoz rögzíteni őket), így egymást megtámasztva újra stabillá válnak.

A legfontosabb teendő, hogy tökéletesre kell fejleszteni a fogmosást a fogorvos utasításai alapján, és rendszeresen kell eljárni ellenőrzésre, hogy a fogorvos megállapítsa, történt-e romlás a fogágybetegségben, nem mélyültek-e az ínytasakok, illetve, hogy a fogkőeltávolítást időről időre elvégezze.